Forrás: www.industrial-lasers.com
A lézerexport és a kormányzati támogatás továbbra is növekszik
Koray Eken
A diverzifikált gazdaság, az Európához, a Közel-Kelethez és Közép-Ázsiához való közelség, a külföldi piacokkal való integráció, az EU-csatlakozás külső horgonyzója, a szilárd gazdaságirányítás és a strukturális reformok Törökország hosszú távú kilátásainak mozgatórugói. A 2001-es válság óta az ország a világ egyik legsikeresebb növekedési teljesítményét produkálta, 2002 és 2008 között 27 egymást követő negyedévben a termelékenység növekedésének köszönhetően gazdasági bővülés volt tapasztalható, így a világ 17. legnagyobb gazdaságává vált.
A gépipar, amely kulcsfontosságú minden ország iparosodása szempontjából, Törökország iparosodási folyamatának hajtóereje volt, a gyors növekedés a magas hozzáadott értékű termékeken és más ágazatokhoz való hozzájáruláson alapult. Ennek eredményeként a gépipar sikeresebb volt, mint a feldolgozóipar más ágazatai, és az export mennyisége folyamatosan meghaladta a török iparágak exportjának átlagát. A gyártott gépek értékét tekintve Törökország a hatodik helyen áll Európában.
A török gépipar 1990 óta közel évi 20%-os ütemben növekszik. A gépgyártás egyre nagyobb részét tette ki az ország exportjának, és 2011-ben meghaladta a teljes export 11,5 milliárd dollárját (8,57%) (134,9 milliárd dollár), ami 22,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az ország 2023-as 100. évfordulójára a gépipar ambiciózus exportcélt kapott, hogy elérje a 100 milliárd USD exportot, ami a globális piac 2,3%-os részesedését jelenti. A török gépipar összetett éves növekedési ütemét (CAGR) 2023-ra 17,8%-ra prognosztizálták, miközben az ágazat részesedése Törökország exportjában várhatóan legalább 18% lesz.
KKV-k
A török gépipar növekedését a rendkívül versenyképes és alkalmazkodóképes kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatják, amelyek az ipari termelés nagy részét teszik ki. A török kkv-k fiatal, dinamikus és jól képzett munkaerőt kínálnak, professzionális munkahelyi hozzáállással párosulva. A kkv-k pénzügyi igényeinek kielégítése érdekében bizonyos ösztönzőket biztosítanak, beleértve a vámmentességet, az importált és belföldön vásárolt gépek és berendezések áfamentességét, a költségvetésből nyújtott hiteleket és a hitelgarancia-támogatást. Hasonlóképpen, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Szervezete (KOSGEB) jelentős mértékben hozzájárul a kkv-k megerősítéséhez a finanszírozás, az R és a KKV-k támogatásának különféle eszközeivel.&D, közös létesítmények, piackutatás, befektetési helyszínek, marketing, export és képzés. 2011-ben a KOSGEB 208,3 millió dollárt költött erre a támogatásra.
A gépipari ágazatok részesedésének növekedése a csúcstechnológiákat tartalmazó teljes ipari exportban, R&A D kiadásai az utóbbi időben emelkedni kezdtek. 2010-ben R.&A D kiadások összesen 6,5 milliárd dollárt tettek ki, ami a GDP 0,84%-át tette ki. Az R növelése és ösztönzése érdekében&D tevékenységek, a kormányzati intézmények számos ösztönzőt biztosítanak az R számára&D.
Az Industrial Laser Solutions nyomon követi a nyugat-ázsiai régió, és különösen Törökország jelentőségét, mint egyre fontosabb lézerpiacot. Példaként említhető az IPG Photonics új irodát nyitott Isztambulban, Törökországban, hogy helyi támogatást és szervizt nyújtson a vállalat száloptikai lézereihez Törökországban és a környező országokban. Ez jól mutatja az IPG elkötelezettségét a régió iránt, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy gyors és közvetlen műszaki támogatást nyújtson a számos törökországi lézervágó OEM-nek, amelyek nagy teljesítményű száloptikás lézereiket használják.
A lézeres megmunkálás története Törökországban
A lézeres megmunkálás története Törökországban az 1990-es években kezdődött a vágási alkalmazásokkal, amikor importált vágógépeket, konkrétan európai gépgyártók termékeit telepítették az autóipari és védelmi ipari vállalatokhoz. Manapság a lézerek vágásra még mindig elterjedtek. 2010-ig a CO2 lézerek domináltak kilowatt-szintű eszközökként mind vékony, mind vastag fémek 2D-s vágásához. Aztán a száloptikás lézerek váltak erőteljesen népszerűvé.
A Trumpf és a Rofin-Sinar a CO2 lézerek vezető szállítói, míg az IPG a száloptikás lézerek, különösen a jelölő- és kilowattlézerek terén dominál. Más nagy beszállítók, mint például az SPI Lasers és a Rofin-Sinar, szintén kínálnak száloptikás lézertermékeket.
Számos vállalat integrál lézerrendszereket a fenti alrendszerek használatával. Néhányan közülük az integrált termékeket az Egyesült Államokba, Indiába, Németországba, Oroszországba és Brazíliába is exportálják. Durmazlar (Bursa, Törökország <000000 #8211; http//tr.durmazlar.com.tr), Ermaksan (Bursa <000000 #8211; www.ermaksan.com.tr), Nukon (Bursa – www.nukon.com.tr), www.servonom.com.tr), Coskunöz (Bursa <000000#8211; www.coskunoz.com.tr) és Ajan (Izmir <000000#8211; www.ajamcnc.com) rendelkezik a török lézerbevételek legnagyobb részével, a Durmazlar pedig Törökország legnagyobb lézervágógép-integrátora. A Durmazlar, amely CO2 lézervágó gépekkel kezdte, az elmúlt években kilowattos száloptikai lézervágó gépeket gyártott. Ez a cég ma már havonta több mint 40 vágógépet gyárt, amelyek közül 10 kilowattos száloptikás lézeregység. Ma 50 000 Durma gép járul hozzá a hatékonyság növeléséhez a különböző iparágakban világszerte.
Az Ermaksan egy másik vezető gépgyártó vállalat, amely évente több mint 3000 gépet gyárt, többnyire CO2 lézerrel integrálva. Most már kilowattos szálas lézergépeket is kínálnak.
A Nukon száloptikás lézereket vezetett be, és exportálta a négy legyártott gép közül az elsőt. A vállalat &3 millió dolláros beruházást hajt végre, hogy a jelenlegi termelési folyamatot 60 napról 15 napra csökkentse.
A Servenomot 2007-ben alapították, és termelési pályafutását CNC lézervágással és jelöléssel, valamint CNC plazma fémmegmunkáló gépek gyártásával kezdte. Célja, hogy a világ egyik legkedveltebb márkája legyen a saját szektorában. <000000#8364;200 milliós forgalmával a Coskunöz 1950-ben kezdte meg a török feldolgozóiparral párhuzamos tevékenységét, és mára az egyik vezető ipari csoporttá vált. Az Ajan 1973-ban alakult, és az elmúlt években a fémlemezek vágására és alakítására összpontosított.
2005-ben Törökország lézerexportja összesen 480 000 dollárt tett ki (23 lézer), míg a lézerimport 45,2 millió dollárt tett ki (740 lézer). Ezek az árak fokozatosan emelkedtek minden évben, kivéve 2009-et, amikor a globális gazdasági recesszió hatásai sújtották, és az importárak a 2008-as 81,6 millió dollárról 46,9 millió dollárra csökkentek. A kamatok 2010 végére szinte minden veszteségüket visszanyerték.
Ennek ellenére a recesszió nem befolyásolta az exportrátákat, amelyek abban az évben 7,6 millió dollárról 17,7 millió dollárra nőttek. 2011-ben Törökország lézerexportjának teljes értéke körülbelül 27,8 millió dollár volt (126 lézer). Az exportszámokhoz képest a lézerimport magasabb volt, összesen 104,3 millió dollárral (1630 lézer). Úgy vélik azonban, hogy az import- és exportszámok magasabbak azoknál a lézereknél, amelyeket eltérő, sőt néha helytelen HS-kóddal (a kereskedelmi termékek nemzetközi szabványkódolása) rendelkező rendszerek részeként importálnak vagy exportálnak.
Fontos iparágak
Törökország az elmúlt 20 évben jelentős lépéseket tett a védelmi iparban. Mivel Törökország a múltban külföldtől függő ország volt, ma nemzeti lehetőségei révén fejleszti és állítja elő hazai termékeit. A Védelmi Ipari Alelnöki Hivatal által bemutatott 2012-es stratégiai tervben a cél a 2 milliárd dolláros védelmi export elérése. Így nagy az igény a védelmi vállalatok iránt, hogy lézertechnológiát vonjanak be a fejlesztésbe és a gyártásba.
A 2011 és 2014 közötti időszakot felölelő török iparstratégiai jelentés szerint az ország átfogó stratégiai célja a következő volt: „a török ipar versenyképességének és hatékonyságának növelése, valamint az olyan iparági struktúra felé való átalakulás felgyorsítása, amely nagyobb részesedéssel bír a világexportban, ahol főként magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiás termékeket állítanak elő, képzett munkaerővel rendelkeznek, és amely ugyanakkor érzékeny a környezetre és a társadalomra.” E cél elérése érdekében az egyik alapvető stratégiai célkitűzés a „közepes és csúcstechnológiás ágazatok súlyának növelése a termelésben és az exportban”. Az energia-, élelmiszer-, autóipar-, információs és kommunikációs technológiák, a „lézer- és optikai rendszerek”, valamint a gépgyártási technológiák a célkitűzésre összpontosító elsődleges területekként vannak meghatározva.
A Tudományos és Technológiai Legfelsőbb Tanács (SCST) a legmagasabb rangú tudományos-technológiai-innovációs (TI) politikai döntéshozó testület, amelynek elnöke a miniszterelnök, aki döntési hatalommal rendelkezik a nemzeti TTI-politika terén. Az SCST 2011-es 23. ülésén hangsúlyozták, hogy a magas hozzáadott értékű ágazatok, amelyek javítják a gazdasági jólétet, technológiai fejlesztést biztosítanak és növelik a versenyképességet, a folyamatos R&D. ágazatokat fontos ágazatoknak kell tekinteni, amelyek növelik a versenyképességet és biztosítják Törökország fenntartható fejlődését. Az optikai szektort ezek közé az erős ágazatok közé sorolják.
Bár a lézeripar helyzete gyorsan javult a vágószektor és a védelmi ipar iránti érdeklődésnek köszönhetően, Törökországban nem volt lézergyártás, és minden lézermodult külföldről importáltak. Még a védelmi iparra vonatkozó adatok nélkül is, a lézerek importja körülbelül 100 millió dollár volt. Így az optikai és lézertechnológiát stratégiai technológiai területként hirdették meg, amelyet a kormány támogatni fog. Például kormányzati támogatással 2007-ben megalapították a FiberLAST-ot (Ankara - www.fiberlast.com.tr), amely az első ipari vállalat volt, amely az R-rel foglalkozott.&D aktivitás a szálas lézer területén. A cég Törökországban tervez, fejleszt és gyárt száloptikás lézereket (lásd a „Törökországi száloptikás lézer úttörője” című oldalsávot).
Amint a jelentésből is látható, Törökország élénk piaccá vált az ipari lézerrendszerek számára, és az ország egyre bővülő rendszerbeszállítói bázist is létrehozott, amely számos nemzetközi piacon is előretör. Megkezdődött egy kezdeti hazai lézertevékenység, amely a rendszerintegrátorok igényeit fogja ellátni. ✺
Törökországi szálas lézer úttörő
A FiberLAST (Ankara) volt az első ipari vállalat, amely száloptikás lézeres R-rel foglalkozott.&D tevékenység Törökországban. 2007-ben alapították, hogy száloptikás lézereket tervezzen, fejlesszen és gyártson Törökországban. Egyetemi munkatársak egy csoportjának támogatásával a FiberLAST R&A D csapat kifejlesztette saját, szabadalmaztatott száloptikás lézereit. A vállalat a Bilkent Egyetem és a Közel-Keleti Műszaki Egyetem (METU) együttműködésével fejleszt és gyárt száloptikai lézereket. Míg a fő hangsúly az ipari rendszereken van, a vállalat speciális ügyféligényekre, valamint tudományos alkalmazásokra is fejleszthet száloptikai lézerrendszereket. A FiberLAST jelentős kormányzati támogatást kapott.&D finanszírozást kapott eddig, kutatási szerződéseket kötött a KOSGEB-bel (egy kis- és középvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet) és a TUBITAK-kal (Törökország Tudományos és Technológiai Kutatási Tanácsa). A FiberLAST képes követni az akadémiai fejlesztéseket, és azokat termékeiben alkalmazni, valamint saját fejlesztésű és innovatív termékeket fejleszteni világszerte. Ezekkel a megközelítésekkel. A kifejlesztett száloptikai lézertechnológiája már a piacon van jelölési alkalmazásokhoz.
