Forrás: www.industrial-lasers.com
A lézerexport és a kormányzati támogatás továbbra is növekszik
Koray Eken
Törökország hosszú távú kilátásainak mozgatórugói a diverzifikált gazdaság, az Európához, a Közel-Kelethez és Közép-Ázsiához való közelség, a külföldi piacokkal való integráció, az EU-csatlakozás külső horgonyzója, a szilárd gazdaságirányítás és a strukturális reform. A 2001-es válság óta az ország a világ egyik legsikeresebb növekedési teljesítményét produkálta, 2002 és 2008 között 27 egymást követő negyedévben gazdasági bővülés volt a termelékenység növekedésének köszönhetően, így a világ 17. legnagyobb gazdaságává vált.
A gépipar, amely kulcsfontosságú minden ország iparosodása szempontjából, Törökország iparosodási folyamatának hajtóereje volt, a gyors növekedés a magas hozzáadott értékű termékeken és más ágazatokhoz való hozzájáruláson alapult. Ennek eredményeként a gépipar sikeresebb volt, mint a feldolgozóipar más ágazatai, és az export mennyisége folyamatosan meghaladta a török iparágak exportjának átlagát. A gyártott gépek értékét tekintve Törökország a hatodik helyen áll Európában.
A török gépipar 1990 óta közel 20%-os éves ütemben növekszik. A gépgyártás egyre nagyobb részét tette ki az ország exportjának, és 2011-ben meghaladta a teljes export 11,5 milliárd dollárját (8,57%) (134,9 milliárd dollár), ami 22,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az ország 2023-as 100. évfordulójára a gépipar ambiciózus exportcélt kapott, hogy elérje a 100 milliárd dolláros exportot, ami a globális piac 2,3%-os részesedését jelenti. A török gépipar összetett éves növekedési ütemét (CAGR) 2023-ra 17,8%-ra becsülték, miközben az ágazat részesedése Törökország exportjában várhatóan nem kevesebb, mint 18% lesz.
KKV-k
A török gépipar növekedését a rendkívül versenyképes és alkalmazkodóképes kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatják, amelyek az ipari termelés nagy részét teszik ki. A török kkv-k fiatal, dinamikus és jól képzett munkaerőt kínálnak, professzionális munkahelyi hozzáállással párosulva. A kkv-k pénzügyi igényeinek kielégítése érdekében bizonyos ösztönzőket biztosítanak, beleértve a vámmentességet, az importált és belföldön vásárolt gépek és berendezések áfa-mentességét, a költségvetésből nyújtott hiteleket és a hitelgarancia-támogatást. Hasonlóképpen, a Kis- és Középvállalkozások Iparfejlesztési Szervezete (KOSGEB) jelentős mértékben hozzájárul a kkv-k megerősítéséhez különféle támogatási eszközökkel a finanszírozás, a K+F, a közös létesítmények, a piackutatás, a befektetési helyszínek, a marketing, az export és a képzés területén. 2011-ben a KOSGEB 208,3 millió dollárt költött erre a támogatásra.
A gépipar ágazatainak a csúcstechnológiát tartalmazó teljes ipari exporton belüli részesedésének növekedése eredményeként a K+F kiadások az utóbbi időben emelkedni kezdtek. 2010-ben a K+F kiadások összesen 6,5 milliárd dollárt tettek ki, ami a GDP 0,84%-át tette ki. A K+F tevékenységek növelése és ösztönzése érdekében a kormányzati intézmények számos ösztönzőt biztosítanak a K+F számára.
Az Industrial Laser Solutions nyomon követi a nyugat-ázsiai régió, és különösen Törökország jelentőségét, mint egyre fontosabb lézerpiacot. Például az IPG Photonics új irodát nyitott Isztambulban, Törökországban, hogy helyi támogatást és szervizt nyújtson a vállalat száloptikai lézereihez Törökországban és a környező országokban. Ez jól mutatja az IPG elkötelezettségét a régió iránt, ami lehetővé teszi a vállalat számára, hogy gyors és közvetlen műszaki támogatást nyújtson a számos lézervágó OEM-nek Törökországban, amelyek nagy teljesítményű száloptikai lézereiket használják.
A lézeres megmunkálás története Törökországban
A lézeres megmunkálás története Törökországban az 1990-es években kezdődött a vágási alkalmazásokkal, amikor importált vágógépeket, konkrétan európai gépgyártók termékeit telepítették az autóipari és védelmi ipari vállalatoknál. Ma is elterjedtek a lézerek a vágásban. 2010-ig a CO2 lézerek domináltak kilowattteljesítményű szerszámként mind a vékony, mind a vastag fémek 2D-s vágásához. Ezután a szálas lézerek térnyerése volt erőteljes.
A Trumpf és a Rofin-Sinar a CO2 lézerek vezető szállítói, míg az IPG a száloptikás lézerek terén dominál, különösen a jelölő- és kilowattlézerek terén. Más nagy beszállítók, mint például az SPI Lasers és a Rofin-Sinar, szintén kínálnak száloptikás lézertermékeket.
Számos vállalat integrál lézerrendszereket a fenti alrendszerek segítségével. Néhányan közülük az integrált termékeket az Egyesült Államokba, Indiába, Németországba, Oroszországba és Brazíliába is exportálják. A Durmazlar (Bursa, Törökország – http://tr.durmazlar.com.tr), az Ermaksan (Bursa – www.ermaksan.com.tr), a Nukon (Bursa – www.nukon.com.tr), a Servenom (Kayseri – www.servonom.com.tr), a Coskunöz (Bursa – www.coskunoz.com.tr) és az Ajan (Izmir – www.ajamcnc.com) a török lézerbevételek legnagyobb részét teszi ki, a Durmazlar pedig Törökország legnagyobb lézervágógép-integrátora. A Durmazlar, amely CO2 lézervágó gépekkel kezdte, az elmúlt években kilowattos szálas lézervágó gépeket gyártott. Ez a vállalat ma már havonta több mint 40 vágógépet gyárt, amelyek közül 10 kilowattos szálas lézeregység. Ma 50 000 Durma gép járul hozzá a különböző iparágak hatékonyságához világszerte.
Az Ermaksan egy másik vezető gépgyártó cég, amely évente több mint 3000 gépet gyárt, többnyire CO2 lézerrel integrálva. Most már kilowattos száloptikai lézergépeket is kínálnak.
A Nukon száloptikás lézereket telepített, és exportálta a négy legyártott gép közül az elsőt. A vállalat 3 millió eurós beruházást hajt végre, hogy a jelenlegi gyártási folyamatot 60 napról 15 napra csökkentse.
A Servenomot 2007-ben alapították, és CNC lézervágással és -jelöléssel, valamint CNC plazma fémmegmunkáló gépek gyártásával kezdte meg termelését. Célja, hogy a világ egyik legkedveltebb márkájává váljon az ágazatában. A Coskunöz 200 millió eurós forgalmával 1950-ben kezdte meg a török feldolgozóiparral párhuzamos tevékenységét, és mára az egyik vezető ipari csoporttá vált. Az Ajan 1973-ban alakult, és az elmúlt években a lemezmegmunkálásra és -formázásra összpontosított.
2005-ben Törökország lézerexportja összesen 480 000 dollárt tett ki (23 lézer), míg a lézerimport 45,2 millió dollárt tett ki (740 lézer). Ezek az arányok fokozatosan nőttek minden évben, kivéve 2009-ben, amikor a globális gazdasági recesszió hatásai sújtották az országot, és az importárfolyamok a 2008-as 81,6 millió dollárról 46,9 millió dollárra csökkentek. Az árak 2010 végére szinte minden veszteségüket visszanyerték.
A recesszió ennek ellenére nem befolyásolta az export rátáját, amely abban az évben 7,6 millió dollárról 17,7 millió dollárra nőtt. 2011-ben Törökország lézerexportjának teljes értéke körülbelül 27,8 millió dollár volt (126 lézer). Az exporthoz képest a lézerimport magasabb volt, összesen 104,3 millió dollárt (1630 lézer). Úgy vélik azonban, hogy az import- és exportszámok magasabbak azoknál a lézereknél, amelyeket különböző, sőt néha hibás HS-kódokkal (a kereskedelmi termékek nemzetközi szabványkódolása) rendelkező rendszerek részeként importálnak vagy exportálnak.
Fontos iparágak
Törökország jelentős lépéseket tett a védelmi iparban az elmúlt 20 évben. Mivel a múltban külföldtől függő ország volt, ma Törökország nemzeti lehetőségeket kihasználva fejleszti és gyártja saját termékeit. A Védelmi Ipari Altitkárság által bemutatott 2012–2016-os stratégiai tervben a cél a 2 milliárd dolláros védelmi export elérése. Ezért nagy az igény a védelmi vállalatokra, hogy lézertechnológiát vonjanak be a fejlesztésbe és a gyártásba.
A 2011 és 2014 közötti időszakot felölelő török iparstratégiai jelentés szerint az ország átfogó stratégiai célja a következő volt: „a török ipar versenyképességének és hatékonyságának növelése, valamint az olyan ipari struktúrává való átalakulás felgyorsítása, amely nagyobb részesedéssel bír a világexportban, ahol főként magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiás termékeket állítanak elő, képzett munkaerővel rendelkeznek, és amely ugyanakkor érzékeny a környezetre és a társadalomra.” E cél elérése érdekében az egyik alapvető stratégiai célkitűzés a „közepes és csúcstechnológiás ágazatok súlyának növelése a termelésben és az exportban”. Az energiaipar, az élelmiszeripar, az autóipar, az információs és kommunikációs technológiák, a „lézer- és optikai rendszerek”, valamint a gépgyártási technológiák a célkitűzésre összpontosító elsődleges területekként kerültek meghatározásra.
A Tudományos és Technológiai Legfelsőbb Tanács (SCST) a legmagasabb rangú tudományos-technológiai-innovációs (TI) politikai döntéshozó testület, amelynek elnöke a miniszterelnök, aki döntési hatalommal rendelkezik a nemzeti TTI-politika terén. Az SCST 2011-es 23. ülésén hangsúlyozták, hogy a gazdasági jólétet javító, technológiai fejlesztést biztosító és versenyképességet növelő, magas hozzáadott értékű ágazatokat, a folyamatos K+F mellett, fontos ágazatoknak kell tekinteni, amelyek növelik Törökország versenyképességét és biztosítják fenntartható fejlődését. Az optikai ágazatot is ezen erős ágazatok egyikének tekintik.
Bár a lézeripar helyzete gyorsan javult a vágószektor és a védelmi ipar iránti érdeklődésnek köszönhetően, Törökországban nem volt lézergyártás, és minden lézermodult külföldről importáltak. A védelmi iparra vonatkozó adatok nélkül is a lézerek importja körülbelül 100 millió dollár volt. Így az optikai és lézertechnológiát stratégiai technológiai területként hirdették meg, amelyet a kormány támogatni fog. Például kormányzati támogatással 2007-ben megalakult a FiberLAST (Ankara - www.fiberlast.com.tr), amely az első ipari vállalat volt, amely K+F tevékenységet folytatott a szálas lézerek területén. A vállalat Törökországban tervez, fejleszt és gyárt szálas lézereket (lásd a "Törökországi szálas lézer úttörője" című oldalsávot).
Amint a jelentésből is látható, Törökország élénk piaccá vált az ipari lézerrendszerek számára, és az ország egyre bővülő rendszerbeszállítói bázist fejlesztett ki, amely számos nemzetközi piacon is előretör. Megkezdődött egy kezdeti hazai lézertevékenység, amely a rendszerintegrátorok igényeit fogja kielégíteni. ✺
Törökországi szálas lézer úttörő
A FiberLAST (Ankara) volt az első ipari vállalat Törökországban, amely száloptikás lézerekkel kapcsolatos K+F tevékenységet folytatott. 2007-ben alapították száloptikás lézerek tervezésére, fejlesztésére és gyártására Törökországban. Egyetemi munkatársak egy csoportjának támogatásával a FiberLAST K+F csapata saját, szabadalmaztatott száloptikás lézereket fejlesztett ki. A vállalat a Bilkent Egyetemmel és a Közel-Keleti Műszaki Egyetemmel (METU) együttműködve fejleszt és gyárt száloptikás lézereket. Bár a fő hangsúly az ipari rendszereken van, a vállalat speciális ügyféligényekhez, valamint tudományos alkalmazásokhoz is fejleszthet száloptikás lézerrendszereket. A FiberLAST eddig jelentős kormányzati K+F finanszírozást vonzott, miután kutatási szerződéseket kötött a KOSGEB-bel (a kis- és középvállalkozásokat támogató kormányzati szervezet) és a TUBITAK-kal (Törökország Tudományos és Technológiai Kutatási Tanácsa). A FiberLAST képes követni az akadémiai fejlesztéseket, alkalmazni azokat termékeiben, valamint saját fejlesztésű és innovatív termékeket fejleszteni világszerte. Ezekkel a megközelítésekkel a kifejlesztett száloptikás lézertechnológiája már a piacon van a jelölési alkalmazásokhoz.
